csütörtök, 21 szeptember 2017

 

 

 

Kedves vásárlóink!

Webáruházunk új címre költözött!

Új címünk:

 

VEGAN FOOD MARKET

by BiOrganik

 

 

http://veganfoodmarket.hu

Psyllium husk – a rostdús szuperétel

Psyllium husk – a szuperétel. Kevés olyan hatékony növényről tudunk, amelynek pozitív hatásai olyan sokrétűek volnának, mint az útifű maghéjé, más néven psylliumé. Manapság sokan hajlandóak tenni az egészségükért természetes életmóddal, rendszeres mozgással és gyógykúrákkal. Azonban sajnos jóval többen vannak azok, akik évekig fogyasztják a civilizációs étrend cukros, mesterségesen finomított és adalékanyagokban bővelkedő „remekeit”, majd a következményektől – ami a savasodás, elhízás, különféle emésztő-, érrendszeri és egyéb betegségek – gyorsan szeretnének megszabadulni. Azt szokták mondani, hogy csodaszerek márpedig nem léteznek. Erre azonban rá kell cáfolnunk, ha megismerjük az útifű maghéjat.

Hét alapvető dologra van szükségünk szervezetünkben az élethez: fehérjére, szénhidrátra, zsírra, vitaminra, ásványi anyagokra, rostra és vízre. Ételeink többségéről azonban elmondható, hogy rendkívül szegények rostokban, ellenben bővelkednek zsírokban, szénhidrátokban és különösen a hús és tejtermékek a kelleténél több fehérjében. Ezek megemésztése nagy mennyiségű bomlásterméket képez, aminek egy része lerakódik bélcsatornánkban. Legkevesebb bomlástermékkel a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása jár, míg a legtöbb az állati eredetű ételek esetén kell számolnunk. A rostszegény, gyakran félig emésztett ételek foszlányai lerakódnak a bélfalon. Megkeményedett állapotában ezt bélkőnek nevezik. Egy átlagos táplálkozású, 40-50 éves embernél, ennek nagysága akár a 10 kg-ot is elérheti! Ez megakadályozza a fontos tápanyagok felszívódását, viszont kedvez az élősködők elszaporodásának. Rekord méretű volt egy 60 kg-os bélkő, amit tulajdonosából már csak operációval lehetett eltávolítani. A bomlástermékek másik része, ami átjut a vérbe a bélfalon keresztül, elsavasítja szervezetünket és számos betegség okává válik. Egy idő után testünk nem képes semlegesíteni ezeket a savakat, sókat képez belőlük és a zsírszövetbe rakja le azokat. Ez az elhízás egyik legfőbb oka!

Útifű hatása, tulajdonsága...

ÚTIFŰ MAGHÉJ – (Psyllium husk) hatásai és alkalmazása. Érthető, hogy egészségünk szempontjából kulcsfontosságú a belek állapota. A rostok segítik kipucolni a lerakódásokat és hozzásegítenek az optimális emésztéshez. Míg más rostok dörzsölhetik a bélfalat, az útifű maghéj vízből képes akár tömegének hússzorosát is felszívni, minek következtében zselés állagot nyer, amellyel végig halad az emésztőrendszeren. A vékonybelünkben apró, bonyolult szerkezetű bélbolyhok találhatók, melyek össz felszíne egy teniszpálya nagyságú területnek feleltethető meg.

Útifű maghéj és zabkorpa...

Útifű maghéj zabkorpával  Az egészséges életmódot és a helyes táplálkozást nem tanítják az iskolában. Mire felnövünk, nem tanuljuk meg azt, hogy mi a kedvező a testünknek. Sajnos többnyire nem is hallunk, olvasunk a azokról az eredményekről, melyeket orvos-természetgyógyász tudósok a legmodernebb kísérletek ezrei után vonnak le végkövetkeztetésként. De ez még a kisebbik baj. Mert felnőttként megismerhetjük az egészséges táplálkozás szabályait, azonban nagyanyáink, anyáink ránk örökített receptjeivel ennél sokkal hamarabb, első éveinktől fogva találkozunk. A házi konyha ízeihez és alapanyagaihoz úgy kötődünk, mint ha életünk szerves részei volnának.

A legtöbb ember csak akkor kap észbe, amikor valamilyen betegség környékezi meg. Van, aki változtat egy-két dolgot életmódján, van, aki még ekkor sem. A mai magyar átlag étkezés szinte minden szempontból ellentmond annak, amit egészségesnek nevezhetünk, de ellentmond a régi magyar konyha elveinek és ízeinek is. Egy átlagos étkezés során többnyire a legsavasítóbb, koleszterindús, vitaminokban, ásványi anyagokban és élelmi rostokban szegény ételek kerülnek fogyasztásra. Aki változtat, sokszor nem akarja elhagyni a megszokott ízeket, nem tud mit kezdeni az új, ismeretlen alapanyagokkal, még ha azok természetesebbek is mint a bevált élelmi anyagok. Különös módon, magukat egészséges étrenden élőknek tartó embereknél, gyakran tapasztalhatjuk, hogy csak egy-két életmód elvet tartanak be, egy-két egészséges ételt fogyasztanak, minden más marad úgy, ahogy a gyerekkorban megszokott konyha tanította.

 Nekik – és persze minden tudatos táplálkozónak – ideális természetes étrend kiegészítője lehet a zabkorpás útifűmaghéj.

 


Dr. Jakab Tibor belgyógyász szakorvos, természetgyógyász véleményét kérdeztük az útifű maghéjról.

 Hippokratész azt írta, hogy a „halál a belekben lakozik”. Első olvasatra meglepő nézet, mert az ember inkább azt gondolná, hogy a szív, a tüdő, vagy éppen az agy betegségei sokkalta veszedelmesebbek, mint a bélműködés zavarai. A máig nagy tiszteletnek örvendő görög orvos azonban mégis elsősorban a belek egészségének fontosságát hangsúlyozta! Gondoljuk át alaposan ezt a véleményt, és rájövünk, hogy komoly igazságtartalma lehet. Ha az ember bélműködése ugyanis nem megfelelő, a tápanyagok, vitaminok, nyomelemek nem szívódnak fel, nem kerülnek a szervezetbe, különféle hiányállapotokat okozva. A táplálék a felszívódás lehetőségének hiányában a belekben pangva egyszerűen elrohad, kedvező feltételeket szolgálva a kóros gombák, baktériumok elszaporodásához. Mindezeknek hiánytünetek, kisebb-nagyobb pangások, enyhébb mérgezettségi állapotok, hasi feszülések és görcsök, következményes keringési zavarok, székletzavarok, lesznek a következményei.

India – az útifű maghéj otthona...

 Az útifű maghéj jótékony tulajdonságairól már több cikkben tárgyaltuk. Most szeretnénk bemutatni a származási országot, Indiát, aki otthont adott ennek a közkedvelt csodaszernek. Indiáról elmondhatjuk, hogy agrárország, mely fejlődő iparral rendelkezik. Gazdaságában a mezőgazdaságé a vezető szerep. A nemzetközi munkamegosztásban elsősorban ipari növényekkel és élvezeti cikkekkel (juta, tea, dohány, fűszerek stb.) ezenkívül ipari nyersanyagokkal (ércek) és pamutáruival vesz részt.

Azon fejlődő országok közé tartozik, amelyek importálni kénytelenek a fűtőanyagokat, a műtrágyákat, a gépeket és – egy-egy rosszabb termésű évben – az élelmiszereket.

A zabkorpa hatása, rost tartalma...

A 90-es években sokakat elkapott a reformétkezési láz. Emberek ezrei próbálták ki a szójafasírtot, a tisztán zöldséges recepteket szigorúan növényi olajjal és nem zsírral. Fehér rizs helyett kapható volt a barnarizs, és divat lett a müzli és a joghurt, fehér kifli helyett pedig a korpás kifli. A zabkorpát joghurtokba is keverték és sokáig mondhatni egyik közkedvelt alapanyaga volt a reform-reggeliknek ez a gabonaféle. A zabkorpa tündöklése azonban nem volt örök életű. Mára szinte feledésbe merült mint a napi étrend része, pedig érdemes újra felfedezni magunknak ezt a kiváló alapanyagot. A korpa többjelentésű szó, esetünkben a gabonafélék őrlésekor keletkező melléktermékre gondolunk. Leginkább terméshéj és csírarészekből, illetve az ezekhez tapadt lisztből áll. Takarmányozásra és emberi fogyasztásra egyaránt kitűnő, tápértéke miatt. A korpa különösen gazdag étkezési rostokban, esszenciális (omega-) zsírsavakban, jelentős mennyiségű keményítőt, fehérjét, vitaminokat és fontos ásványi anyagokat is tartalmaz. Korpával gyakran gazdagítják a kenyérféléket. Savanyítható változatából a magyar cibere készül. Korpát többféle gabonából előállítanak, a búzakorpa mellett a zabkorpa a legismertebb. Élelmi rostban olyannyira gazdag, hogy alkalmas a rosthiányos táplálkozás kialakulásának megelőzésére. Segítségével csökkenthető a koleszterinszint, így hatásosan szállhatunk szembe a magas koleszterin ellen, így az nem rakódik le az erekben és nem okoz érszűkületet. A zabkorpa sok vízoldékony rostot tartalmaz, és a vér koleszterinszintjét is a jól oldódó rostok képesek csökkenteni. A szív- és érrendszeri problémák fő oka az érszűkület és a magas vérnyomás, így akit érint, érdemes az állati zsiradékok csökkentése mellett, beiktatni az étrendbe a zabkorpát. Fogyókúrázók figyelmébe is ajánljuk, mivel gátolja a zsírok és a szénhidrátok felszívódását. A zabkorpa egyik legcsodálatosabb tulajdonságát szintén az emésztőrendszerben fejti ki. Amellett, hogy védi a gyomor és a bél nyálkahártyáját, segít a bélrenyheség felszámolásában. Napjaink egyik népbetegsége a székrekedés, amely a civilizált társadalom alacsony rosttartalmú étrendjének következménye.

A zabkorpával bevitt növényi rostok segítenek abban, hogy megszűnjenek a bélpanaszok, elmúljon a székrekedés. Ezzel nagyrészt megelőzhetőek a vastagbél betegségei is. Fokozottabb rostfogyasztásnál csökken az inzulin igény, a hirtelen vércukor emelkedés és vércukorszint ingadozás, így a diabetes-szel küzdők figyelmébe is ajánljuk a zabkorpa fogyasztást. Fontos szabálya az étrendünket kiegészítő korpák alkalmazásának, hogy hatásukat akkor tudják kifejteni, ha elegendő, nagy mennyiségű víz áll rendelkezésükre a szervezetben. Amikor korpát is eszünk, gondoskodjunk a fokozott vízbevitelről!

Dr. Jakab Tibor belgyógyász szakorvos, természetgyógyász véleményét kérdeztük...

 
 - Hippokratész azt írta, hogy a „halál a belekben lakozik”. Első olvasatra meglepő nézet, mert az ember inkább azt gondolná, hogy a szív, a tüdő, vagy éppen az agy betegségei sokkalta veszedelmesebbek, mint a bélműködés zavarai.

 

A máig nagy tiszteletnek örvendő görög orvos azonban mégis elsősorban a belek egészségének fontosságát hangsúlyozta! Gondoljuk át alaposan ezt a véleményt, és rájövünk arra, hogy komoly igazságtartalma lehet. Ha az ember bélműködése ugyanis nem megfelelő, a tápanyagok, vitaminok, nyomelemek nem szívódnak fel, nem kerülnek a szervezetbe, különféle hiányállapotokat okozva.

 

A táplálék a felszívódás lehetőségének hiányában a belekben pangva egyszerűen elrohad, kedvező feltételeket szolgálva a kóros gombák, baktériumok elszaporodásához. Mindezeknek hiánytünetek, kisebb-nagyobb pangások, enyhébb mérgezettségi állapotok, hasi feszülések és görcsök, következményes keringési zavarok, székletzavarok, lesznek a következményei...